A Magyar Külgazdasági Szövetség az Eximbank támogatásával idén indult útnak, hogy felkeresse a nagyobb vidéki gazdasági központokat. A vidék fontos! Azt vettük észre, hogy rengeteg lehetőség rejlik a vidékben és rengeteg olyan vállalkozó van a fővároson kívül, akikben meg van a lehetőség a fejlődésre és gondolkodásmódjában nagyon előremutató utat képvisel. Mi is a célunk? Elsősorban, hogy megismerkedjünk a problémákkal és mivel elsődlegesen a magyar KKV szektort szeretnénk erősíteni, beszélgetésre és a problémák együttes kezelésére szeretnénk felhívni a vidéki vállalkozók figyelmét. Minden egyes városban olyan rendezvényt szervezünk, ahol a régióra szabott előadás meghallgatása után a cégvezetőknek lehetősége adódik az ötletelésre és egy kötetlenebb beszélgetés során próbálunk előremutató ötleteket adni a KKV-k számára. Győr és Székesfehérvár után Tata volt a harmadik állomás, ami kiemelten fontos az MKSZ számára, hisz e régió számos magyar cég székhelye, és a szövetség elsődleges feladata a magyar cégekre összpontosul.
A tatai rendezvény az aktuális külgazdasági trendek témakörére épült, azon belül is arra, hogy az iparágak milyen rácsatlakozási lehetőséget nyújtanak a KKV szektor számára, segítve ezzel a fejlődésüket.


A rendezvényt Horváth Miklós, az MKSZ elnöke nyitotta meg, aki elsőként örömét fejezte ki, hogy az országjáró Road-show sikeresen rendezi meg rendezvényeit városról-városra, ami iránt van érdeklődés a vidéki cégvezetők részéről. A megnyitó után Tálos Péter, a Foxconn ügyvezető igazgatója, JVSZ elnök, és Székely Levente a Sanmina-SCI ügyvezetője osztotta meg az egybegyűltekkel, hogy mik azok a kilátások, amelyekre a magyar vállalkozások számíthatnak, és merre érdemes orientálódni, annak érdekében, hogy a magyar KKV szektor növekedjen. Természetesen ehhez szükség van a világ politikai és gazdasági változásainak áttekintésére. „Magyarország kicsi és nyitott gazdaságú ország, ezt mindenki tudja”- említette Tálos Péter és hozzátette, hogy kereskedelmünk nagy része az EU-tól, azon belül is Németországtól függ. Említette még a keleti nyitás és egyéb divatos „nyitások” eredményességét, amelyek szerinte fontosak lennének, de nem a jelenlegi helyzetben, és „politikai ideológiától” mentesen. Helyzetünkből adódóan még mindig jelentősen függünk a nyugat európai gazdaságoktól, legfőképpen Németországtól, hisz az jelentős tőkét importál hozzánk. „Az Európa felé irányuló gazdasági orientáció az, amelyből a legtöbbet hozhatunk ki”, emelte ki szintén előadónk. Persze Donald Trump és az Egyesült Államok jelenlegi izolációja is teret kapott a beszélgetésben, hisz ha az USA kevésbé lesz nyitott gazdaságilag, az Európát és a magyar gazdaságot is jelentősen érinteni fogja, hisz Németország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere az USA, míg Magyarországnak Németország, amelyből kifolyólag sajnos mindenki számára egyértelmű az, mi várható.
Tálos Péter világgazdasági elemzését Székely Levente folytatta, aki inkább a gyakorlatiasabb részre tért át. Elemzésében kitért azokra a szektorokra, ahol sikereket lehet elérni beszállítóként. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy a vállalatok helyt tudjanak állni azon megrendeléseknek, amelyeket a nagyobb megrendelő cégek állítanak. Nagyon fontos, hogy minél több hozzáadott értéket tudjon előállítani egy cég, amelyhez természetesen innovációra is szükség van. A jelenlegi beszállítóktól sokkal inkább elvárják azt, hogy kész projekteket valósítsanak meg, amelyek túlmutatnak egy meghatározott darabszámú alkatrész előállításán.
Az előadásokat egy panel-beszélgetés követte, ahol a cégvezetők bemutatták saját cégüket és ötleteket adhattak a kérdéskör megvitatására. Sok esetben előjött, hogy nagyon fontos a flexibilitás. A megrendelő cégeknél nem minden időszakban azonos a berendelt árú mennyisége. (Pl.: Autóiparban Ha a német gyár túltelített a magyar leányvállalatot bízzák meg a gyártással.) Ha egy beszállító cég nem tud elég rugalmasan beszállítani, akkor nem feltétlenül felel meg a beszállítói követelményeknek. A másik felmerülő probléma a szakképzett munkaerőhiány, amely szinte minden helyszínen elhangzik, és amely nem csak Magyarországot érinti. Erre az égető problémára rengeteg ötlet felmerül, de teljes megoldás hazánk viszonylatában még nincs.(lásd: Győri cikk).

Tata után további helyszínek kerülnek meglátogatásra, mert az MKSZ számára fontos, hogy megismerje az ország valamennyi régióját, és teljes képet kapjon a vidék gazdasági helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről. Reméljük, hogy minden egyes helyszín után hazatérve valami új, és valami több lesz a tarsolyunkban, amivel előremozdíthatjuk a KKV szektor szerepét hazánkban.