ALAPSZABÁLY

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY

A Magyar Külgazdasági Szövetség, melyet a Fővárosi Törvényszék a 7.PK.60.770/2002/1 számon vett nyilvántartásba, 2013. szeptember 5. napján kelt alapszabályát a 2013. évi V. törvény ( Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a 2015 szeptember 1 . napján meghozott közgyűlési határozatok alapján az alábbiak szerint módosítja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szövetség neve: Magyar Külgazdasági Szövetség

A Szövetség rövidített neve: MKSZ

A Szövetség idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Foreign Trade Association

1.1. A Szövetség székhelye: Budapest, 1122 Városmajor u. 41/b.

1.2. A Szövetség működési területe: Magyarország és nemzetközi

1.3. A Szövetség jogállása: a szövetség önálló jogi személy, civil szervezet.

II.

A Szövetség célja, feladatai:

2. A Szövetség célja:

2.1 A magyar termékek és a szolgáltatások export piacra és piachoz jutásának elősegítése, a magyar exportőrök (ezen belül kiemelten a kkv-szektor) támogatása a piaci elvárások és a versenykövetelmények teljesítéséhez.

2.2 Szakmai fórum teremtése, tapasztalatcsere a külgazdasághoz kapcsolódó kérdések megvitatására.

2.3 Párbeszéd az illetékes kormányzati szervekkel a külgazdasági stratégiákról, exporttámogató gazdaságpolitika alakítása, részvétel a külgazdaságot érintő kormányzati dokumentumok véleményezésében.

2.4 A külgazdasági munkához szükséges munkaerőpiac figyelése, a közép- és felsőszintű külkereskedelmi szakoktatás, szakmai továbbképzés elősegítése, támogatása.

2.5 Kapcsolattartás hasonló tevékenységet végző társadalmi szervezetekkel.

2.6 A Szövetség a tagjait érintő döntések meghozatala, törvényjavaslatok előkészítése és végrehajtása érdekében együttműködik kiválasztott stratégia partnerekkel, állami, önkormányzati, társadalmi, szakmai szervezetekkel, valamint az országos és területi kamarákkal.

A célok megvalósításához szükséges eszközök, ill. feladatok:

2.8 Szakterületén a Szövetség ellátja tagjai érdekvédelmét, érdekképviseleti, érdekegyeztető, kapcsolatteremtő és -tartó feladatait.

2.9 Tagjai körében szervező munkát végez a szakmát érintő nézetek egyeztetése és a közös fellépés érdekében.

2.10 Állást foglal külgazdasági szakmai kérdésekben, kapcsolatot tart az Országgyűlés illetékes bizottságaival, a minisztériumokkal, promóciós szervezetekkel, egyéb hatóságokkal és szervezetekkel.

2.11 Figyelemmel kíséri a kormányzati intézkedések gyakorlati érvényesülését, hatását és szükség esetén kezdeményezi a gazdaságirányítási szerveknél a vállalkozásokat nehezítő szabályok és intézkedések felülvizsgálatát

2.12 A külgazdasági tevékenységet befolyásoló külső és belső gazdasági feltételek változását megfigyeli, elemzi, tagjainak információt nyújt ezekről; szükség esetén az érintett igazgatási és társadalmi szervezetekkel közli véleményét.

2.13 Folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű gazdaságpolitikai elgondolásokról, a külgazdaságot érintő jogszabályváltozásokról, a különböző szakmai rendezvényekről, kiállításokról és vásárokról, továbbképzési lehetőségekről.

2.14 Aktívan részt vesz a szakmai oktatás és továbbképzés feltételeinek és követelményeinek kialakításában, együttműködve az illetékes hatóságokkal és társszervezetekkel.

2.15 A Szövetség szervezetének, működésének és szolgáltatásainak fejlesztéséhez elengedhetetlen a pályázatokon való részvétel. A Szövetség célja, hogy ezen pályázatok előkészítésében, megvalósításában elsősorban a Szövetség tagjai vegyenek részt.

A Szövetség alapítói

1. A Szövetség alapító tagjait az alapszabály mellékletét képező- elkülönítetten kezelt – tagjegyzék tartalmazza.

A Szövetség vagyona

1. Az Szövetség vagyona a tagok által befizetett tagdíjakból áll, amelynek mértékét és a befizetés feltételeit a Közgyűlés évente határozza meg, jelenleg 2015. évben 250.000 Ft / tag/év.

2. A tagdíjat a Szövetség bankszámlájára kell befizetni vagy átutalni a Közgyűlés határozata által előírt időpontban és részletben.

III.

A TAGSÁGI VISZONY

A Szövetségbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei – jelen fejezetben meghatározottak szerint -, akik a Szövetség célkitűzéseit elfogadják.

3.1. A Szövetségi tagság formái:

a) rendes tagság,

b) tiszteletbeli tagság,

c) pártoló tagság.

Rendes tagság

3.2. A Szövetség rendes tagjává választhatóak azon természetes és jogi személyek, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik a belépési nyilatkozattal a Szövetség alapszabályát elfogadják és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalják, a tagsági jogosultságok megilletik.

3.3. A Szövetség tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.

A kitöltött belépési nyilatkozatot a Szövetség titkárának kell benyújtani. A kérelmet egy Alelnök terjeszti az Elnökség elé. A Szövetség rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, a szövetség rendes tagjává a kérelmező az elnökség belépést engedélyező határozatának meghozatala napjával válik.

A tagfelvételt megtagadó elnökségi határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül élhet a kérelmező jogorvoslattal, mely jogorvoslatról a közgyűlés dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

3.4. A Szövetség rendes tagjainak jogai:

a) részt vehetnek a Szövetség tevékenységében és rendezvényein;

b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

c) bármely Szövetségi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

d) igénybe vehetik a Szövetség által nyújtott kedvezményeket;

e) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást
kérhetnek

3.5. A Szövetség rendes tagjainak kötelezettségei:

a) Az Szövetség tagja köteles aktívan részt venni a Szövetség céljainak megvalósításában.

b) Az Szövetség tagja köteles megfizetni a tagdíjat.

c) Az Szövetség tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat.

d) Az Szövetség tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

e) Az Szövetség tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását, és az Szövetség tevékenységét.

Tiszteletbeli tagság

3.6. A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki a Szövetség feladatainak megvalósításában kimagasló érdemeket szerzett. Tiszteletbeli taggá választható olyan személy, aki nem tagja a Szövetségnek, de szakmai munkássága, nemzetközi szereplése és elismertsége erre a megtiszteltetésre indokot ad. A tiszteletbeli tagot a Szövetség tagjai javasolják és a Szövetség Közgyűlése választja meg e tagságra. A tiszteletbeli tagsági jogviszony a Közgyűlés megválasztásra vonatkozó határozatával egyidejűleg keletkezik.

3.7. A tiszteletbeli tagok a Szövetség rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag a Szövetség szerveibe nem választhat és nem választható, a Szövetség szerveinek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet.

Pártoló tagság

3.8. A Szövetség pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, amely készségét fejezi ki a Szövetség tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag vagyoni hozzájárulással vesz részt a Szövetség működésében, oly módon, hogy vagyoni hozzájárulásként évente legalább a rendes tagok által fizetendő tagdíj mértékével megegyező összeg befizetését, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás nyújtását vállalja.

3.9. A pártoló tagok a Szövetség rendezvényeire meghívhatóak. A pártoló tag a Szövetség szerveibe nem választhat és nem választható, a Szövetség szerveinek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló tag tagdíjat nem fizet.

A pártoló tagot annak pártoló tagságra irányuló írásbeli készségének kifejezését követően a Elnökség választja meg e tagságra. A pártoló tag jogviszonya az Elnökség által pártoló taggá történő megválasztásával egyidejűleg keletkezik.

3.10. A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát a Szövetség elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagsági jogviszony feltétele és felmondása

Ha a tag nem felel meg az alapszabály III.3.2 .pontjában rögzített feltételeknek, a Szövetség a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Szövetség közgyűlése dönt.

3.11. A kilépést írásban kell közölni a Elnökséggel. A tag kilépése az írásbeli közlés Elnökségnek való kézbesítésének napján hatályos.

3.12. A tag kizárása

A tagnak jogszabályt, a Szövetség alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely Szövetségi tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az Elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el.

A kizárási eljárással érintett Szövetségi tagot a Szövetség elnöke (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerezbe, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést.

A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által a kizárás tárgyában hozott határozati javaslatot.

A vizsgálat adatainak ismeretében bármely Szövetségi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. 

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Szövetség székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

3.13. A tagsági jogviszony megszüntethető:

– a tagdíjfizetés elmulasztása miatt, abban az esetben, ha a tagot előzetesen az Elnökség felszólította a tagdíjhátralék megfizetésére –újabb fizetési határidő kitűzésével- valamint egyidejűleg figyelmeztette, hogy az újabb fizetési határidő elmulasztása a tagsági jogviszony megszüntetését vonja maga után. Amennyiben a tag az Elnökség írásbeli fizetési felszólításának ellenére a hátralékos tagdíjat nem rendezi, a Közgyűlés írásbeli határozatával. A tagsági jogviszony ez esetben a Közgyűlési határozat meghozatalával egyidőben szűnik meg.

3.14. A tag halála vagy a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetén a tagsági jogviszony a halál napján, illetőleg a megszűnést megállapító jogerős bírósági végzés jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

IV.

A SZÖVETSÉG, SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

4.1. A Szövetség szervei

a) Közgyűlés,

b) Elnökség,

c) Felügyelő Bizottság,

d) Tanácsadó testület

e) Titkárság

4.2. A Szövetség tisztségviselői:

a) elnök,

b) alelnökök,

c) Elnökségi tagok

d) Felügyelő bizottság elnöke és tagjai

4.3. A Közgyűlés

4.3 1. A Közgyűlés a tagok összessége, a Szövetség legfelsőbb szerve.

4.3.2. A Szövetség Közgyűlését évente egyszer össze kell hívni.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak.

4.3.3. Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

vagy

c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

4.3.4. A közgyűlést az elnök írásban a javasolt napirend közlésével a Szövetség székhelyére hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A közgyűlési meghívó meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok vagy a Szövetség elnöksége az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) a Szövetség nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés időpontja is.

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlést a meghirdetett közgyűlési időpontot követő 1 órával később lehet megtartani.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a Szövetség közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Szövetség közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.3.5. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tagvalamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére

másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja

vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban

áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlést a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén Szövetség két alelnöke közül bármelyik vezeti.

A levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik Szövetségi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

4.3.6. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít.

A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat.

A közgyűlésen a Szövetség tagja személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, illetve közokiratba foglalt meghatalmazás alapján gyakorolhatja a szavazati jogát. A meghatalmazás az adott közgyűlésre szólhat azzal, hogy a meghatalmazott jogosult minden olyan kérdésben szavazni, melyben a meghatalmazó is.

4.3.7. A Közgyűlésen hozott határozatokról a Szövetség Főtitkára nyilvántartást vezet, melyben a határozatok száma, dátuma, hatálya és tartalma és a határozathozatal során leadott szavazók döntésének eredménye (döntést támogatók és ellenzők) és annak számaránya megállapítható.

A határozati nyilvántartás a tagok számára a határozathozatalt követő 5 munkanapon belül a Szövetség székhelyén hozzáférhető és megtekinthető vagy arról másolat kérhető.

Akikre nézve a közgyűlési határozat döntést tartalmaz a jegyzőkönyv egy példányát- jelenlévő érintettnek a közgyűlésen át kell adni, jelen nem lévő érintett esetében postai úton kézbesíteni kell.

4.3.8. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály és a Szövetség egyéb szabályzatainak megalkotása, módosítása;

b) a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az

Szövetséggel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával

köt;

h) a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

j) a végelszámoló kijelölése.

k) döntés a tiszteletbeli tagok felvételéről

l) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

m) döntés az Elnökség határozata ellen benyújtott fellebbezésről

n)döntés a tagdíjfizetés elmulasztása miatti tagsági jogviszony megszüntetésről

4.3.9. A közgyűlés határozathozatala

A Szövetség alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

4.4. Elnökség, vezető tisztségviselők

4.4.1. A Szövetség operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 7 tagú Elnökség látja

el.

Az Elnökség tagjai: Elnök, 2 fő Alelnök, 4 fő Elnökségi tag.

A Szövetség irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

4.4.2. Az Elnökséget a Közgyűlés 3 éves határozott időtartamra választja.

4.4.3. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban (postai vagy elektronikus úton). Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek a napirendi pontok közlésével.

Határozatképtelenség esetén a határozatképtelen ülés napjától számított 18 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni.

4.4.4. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha az Elnökségi tagok közül legalább 4 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a harmadik sikertelen szavazást követően a határozatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjai közül 4 fő jelen van.

4.4.5. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

4.4.6. Az Elnökség feladatai:

a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;

g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag ( rendes tag vagy pártoló tag) felvételéről való döntés.

Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére.

4.4.7. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

4.4.8. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülésen résztvevő Elnökségi tagok írnak alá.

Az Elnökségi ülésen hozott határozatokról a Főtitkár nyilvántartást vezet, melyben a határozatok száma, dátuma, hatálya és tartalma és a határozathozatal során leadott szavazók döntésének eredménye (döntést támogatók és ellenzők) és annak számaránya megállapítható.

A határozati nyilvántartás a tagok számára a határozathozatalt követő 5 munkanapon belül a Szövetség székhelyén hozzáférhető és megtekinthető arról másolat kérhető.

4.4. 9. A Szövetség képviselete

Az Szövetség törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők látják el.

A vezető tisztségviselők képviseleti jogukat önállóan gyakorolják.

Az Szövetség elnöke a bankszámla feletti rendelkezési joggal is rendelkezik, mely jogot akadályoztatása esetén bármelyik alelnökre átruházhatja.

4.4.10. A Szövetség elnökének feladatai:

a) képviseli a Szövetséget önálló aláírási joggal, beleértve a bankszámla feletti önálló rendelkezési jogot is

b) a Közgyűlés és az Elnökségi ülések levezetése,

c) konferenciák és más rendezvények szervezése,

d) a Szövetség működésének irányítása,

e) az Elnökség tagja visszahívásának kezdeményezése

4. 4.11. A Szövetség Alelnökeinek feladatai:

a) az Elnök akadályoztatása esetén képviseli a Szövetséget, beleértve az elnök akadályoztatása esetén a bankszámla feletti rendelkezési jogot is

b) az Elnök konzultánsaként működik,

c) az Elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség
ülését,

d) az Elnök távollétében az Elnökségi ülések levezetése,

e) tájékoztatja a tagokat a Szövetség munkájáról,

f) előkészíti az Elnökség és a Közgyűlés üléseit, biztosítja működését és gondoskodik
a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

4.4. 10. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Szövetség tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

4.5. A Felügyelő Bizottság

4.5.1. A Szövetség felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

4.5.2. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit az Elnök hívja össze írásban és elektronikus levélben, az ülés összehívására és működésére az Elnökség összehívására és működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ülés- ideértve a megismételt ülést is- akkor határozatképes, ha a Felügyelő Bizottság tagjai közül legalább 2 fő jelen van.

A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza meg.

4.5.3. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülésen részt vevő felügyelőbizottsági tagok írnak alá.

A Felügyelő bizottsági ülésen hozott határozatokról a Felügyelő Bizottság tagja nyilvántartást vezet, melyben a határozatok száma, dátuma, hatálya és tartalma és a határozathozatal során leadott szavazók döntésének eredménye ( döntést támogatók és ellenzők) és annak számaránya megállapítható.

A határozati nyilvántartás a tagok számára a határozathozatalt követő 5 munkanapon belül a Szövetség székhelyén hozzáférhető és megtekinthető, arról másolat kérhető.

Akikre nézve a Felügyelő bizottsági határozat döntést tartalmaz a jegyzőkönyv egy példányát jelenlévő érintettnek át kell adni, jelen nem lévő érintett esetében postai úton kézbesíteni kell.

4.5.4. A Felügyelő Bizottság tagjai a Szövetség Közgyűlésén részt vesznek, az Elnökség ülésein ebbéli minőségükben tanácskozási joggal részt vehetnek.

4.5.5. A Felügyelő Bizottság feladatai:

a) ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

b) a Felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

– a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé

– a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

4.5.6. Az intézkedésre jogosult Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára, annak megtételétől számított harminc napon belül a Titkárságnak össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a szerv összehívására a Felügyelő Bizottság maga is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása
érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság
köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

V. A Szövetség gazdálkodása

A Szövetség vagyoni eszközei

1. A Szövetség bevételei:

a) tagdíjak,

b) a Szövetség rendezvényeinek bevételei,

c) költségvetési támogatás, melyet pályázat útján vagy egyedi döntéssel kap a Társaság a Magyar Államtól, az Európai Unió alapjaiból, vagy más nemzetközi szervezettől,

d) más szervezettől, illetve magánszemélytől, pártoló tagtól kapott adomány,

e) gazdasági-vállalkozási tevékenységből ( szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,

f) egyéb bevétel

2. A Szövetség költségei, kiadásai ( ráfordításai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

b) gazdasági –vállalkozási tevékenységhez ( szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek

c) a Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei ( ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült költségeket) valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása

d) egyéb költség

A Szövetség pénzeszközeinek felhasználása

3. A Szövetség pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Szövetség elnöksége terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett. Az Szövetség éves beszámolójának jóváhagyása a közgyűlés döntése alapján történik.

4. A Szövetség beszámolójába bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

5.A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatot nem készít.

6.A Szövetség váltót vagy más hitelviszont megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

7.A Szövetség vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok- a tagdíj megfizetésén túl- a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

VI.

A SZÖVETSÉG megszűnése

1. A Szövetség megszűnik, ha

a) a Szövetség egy másik Szövetséggel egyesül (összeolvad, beolvad),

b) ha határozott időre jött létre és a határozott idő eltelt,

c)megszűnése meghatározott feltételhez kötött és e feltétel bekövetkezett

d) a közgyűlés a tagok döntése alapján a megszüntetéséről határoz,

e) az arra jogosult szerv megszünteti

f) ha a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy

g) a Szövetség tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem érti el a tíz főt

és a Szövetséget a nyilvántartásból törlik.

2. Az Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonát a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

VII.

AZ SZÖVETSÉG TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE

1. A Szövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény 11.§-a alapján – az ügyészség gyakorolja.

VIII.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) , továbbá a 2011. évi CLXXV. törvény ( Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Ezt az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Társaság Közgyűlése a 2015. szeptember 1. napján megtartott közgyűlésen fogadta el.

Igazolás: Mint jogi képviselő igazolom, hogy a 2015. szeptember 1. napján kelt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a 2013. szeptember 5.. napján kelt egységes szerkezetű létesítő okirat változása adott okot.

A változások az alapszabály szövegében dőlt betűkkel kerültek megjelölésre.

Horváth Miklós

MKSZ elnök

Ezen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály-módosítást készítettem és ellenjegyzem Budapesten, 2015. szeptember 1. napján:

Dr. Paragh Györgyi a. ügyvéd

adó- és munkajogi szakjogász