Szeged – Roadshow rendezvény 2017. november 24.

A Magyar Külgazdasági Szövetség és az Eximbank közös rendezvénysorozata, az országos üzleti roadshow ez alkalommal Szegeden került megrendezésre a Hotel Novotelben. A rendezvény témája a „Magyar gazdaság lehetőségei a következő években, a költségvetés támogató szerepe” volt.
A rendezvényt Horváth Miklós elnök úr nyitotta meg, majd Dr. Kovács Árpád, a Szegedi Tudományegyetem professzora fejtette ki, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar gazdaságnak az uralkodó nemzetközi feltételek mellett, amik többek között hatással vannak a vállalkozások életére is.

Számos érdekességet osztott meg a jelenlévőkkel, és sok aktualitásról is szó esett, melyek közül fontos megemlíteni például a Brexit miatt kialakult gazdasági bizonytalanságot, a dél-európai rossz bank- és politikai rendszert vagy a kínai növekedés további várható lassuló ütemét. Továbbá igen kedvezőtlenek a demográfiai kilátások egyes országok esetében, amihez sokszor kivándorlás is párosul. Ez növekvő munkaerőhiányt eredményez, ami súlyos politikai útválasztási dilemmákat vált ki a munkaerő pótlásának megítélésében Európában. A munkaerőhiány pótlását egészen máshogy képzelik el az országok. Vannak, akik a migrációban látják a megoldást, mások a robotizálásban, vagy mint például Magyarország, a többgyermekes család-modell támogatásában. Ezen felül az Európai Unión belül súlyosak az államadósságok, alacsonyak a kamatok és lassú a növekedés. A növekedési trendeket tekintve Kínában, Indiában és a nem OECD országokban a legnagyobbak a mutatók. Azonban ezektől eltekintve, a közeljövőben lényegi kedvezőtlen változásokra – a korábbi várakozásokkal ellentétben – nem kell számítani a professzor úr szerint.

A továbbiakban szó volt a tőkemozgásokról, amik a fejlődő országokban a legnagyobbak és hazánk exportjáról, importjáról, ami elsősorban európai fókuszú. Hazánk importjában erőteljesen nőtt az Uniós országok részesedése, míg ázsiai és más EU-n kívüli országoké visszaesett. 2010-ben a magyar import 67,8%-át adták EU-s országok, míg 2016-ra ez az arány 78,1%-ra emelkedett. Az export vonatkozásában is tovább nőtt a részesedése az EU-s országoknak. Ennek ellenére az utóbbi években a szomszédos országok részesedése a magyar exportban csökkent. A magyar kivitel összetételét tekintve a legmeghatározóbb a gépek, szállítóeszközök, feldolgozott termékek aránya, míg például az energiahordozóké igen csekély.
Az egész közép-kelet-európai régióra igaz, hogy számottevő szerepe van a járműiparnak, sőt Magyarországon a válság utáni nagyberuházások emelték is a súlyát. Csakhogy hazánkban már túl nagy szerepe van (számos KKV is ezen a területen működik), ami kiszolgáltatottá teszi az országot és gazdaságát. Viszont a professzor úr szerint optimistán tekinthetünk előre, hiszen lassú ugyan a növekedés, de stabil, s ezen felül, a fogyasztás és a lakosság hitelezési hajlandósága is élénkült, és ezek hozzájárultak az államháztartás egyenlegének javulásához is, s így az államadósság-ráta is csökkenő irányt mutat.
A nyitóelőadást követően számos kérdés hangzott el. A résztvevőket többek között érdekelte az EU-s támogatások fenntarthatósága, vagy például a kereskedőházak teljesítménye. A professzor úr szerint az utóbbiak teljesítménye itthon szerény, a Szövetség elnöke szerint pedig a modell nem jó, mert nem tudtak megfelelő szakembereket bevonzani, s itthon nincs akkora hagyománya a működésüknek, mint külföldön.

Az ezt követő panelbeszélgetésen a megyében működő sikeres hazai cégek közül a Kész Holding, a Hungerit Baromfifeldolgozó Zrt. és a Florin Vegyipari és Kereskedelmi Zrt. vezetői mutatták be saját cégüket és osztották meg tapasztalataikat a felvetett kérdésekkel kapcsolatosan. A beszélgetés házigazdája, Horváth Miklós elnök úr volt.
Csakúgy mint korábbi rendezvényünkön, itt is felmerültek a munkaerő piaci problémák és azok kezelése. Ez is jól mutatja, hogy nem egy kis területet érintő problémáról van szó, hanem az egész országot, sőt régiót érintő helyzetről, amivel a vállalkozásoknak szembe kell néznie. A panelbeszélgetés résztvevői ez alkalommal is egyetértettek abban, hogy egyre kevesebb a jó szakmunkás, ugyanis alacsonyabbak a kvalitások és képzési problémák is jelentkeznek. Többük is beszámolt arról, hogy kénytelen más végzettségű, vagy végzettséggel nem is rendelkező munkást alkalmazni, majd betanítani, hogy pótolja a hiányt. A rendezvény egyik résztvevője, Kaszás Anikó saját cégénél vágott bele egy hasonló projektbe önszántából, hogy leküzdje a szóban forgó nehézséget.

Alkalmaz nagyon alacsony képzettségűeket is, akiket elkezd képezni, csakúgy mint a munkásokat, és felfejleszti őket technikusi szintre. Idő kell, hogy kiderüljön működik-e a dolog, de mindenképpen meg kell birkóznia a cégeknek ezzel, és ez egy pozitív kezdeményezés. A helyzet további lehetséges kezelésére a panelbeszélgetők szerint megoldás lehet a fejlesztés és automatizálás. Ez azonban sok cégnél nagy teher, ugyanis a minimálbér emelése is nehézkes, de ahogy korábbi cikkünkben is írtunk róla, ma már számos lehetősége van egy cégnek a fejlesztés finanszírozására.

Másik gond, amin már nehezebb túllépni, hogy nem lehet gépekkel helyettesíteni a kézi munkát bizonyos munkafolyamatok során. A Hungerit Baromfifeldolgozó Zrt. vezetője szerint lehet akárhogyan is viszonyulni a migrációhoz, a határon túlról érkező munkaerő is megoldás.
A beszélgetés során a terjeszkedés is felmerült. A panelbeszélgetők elsősorban a környező országokban való terjeszkedést javasolják, bármilyen csábítóak is a távolabbi országok feltételei.

Az idei év sikereire és az érdeklődésre való tekintettel a roadshow a következő évben is ellátogat vidéki nagyvárosokba. Továbbra is rengeteg a felmerülő probléma, amik megoldásra várnak, viszont ez a rendezvénysorozat egy olyan előremutató kezdeményezés, mely hozzájárul a nehézségek feltárásához, megvitatásához, s ezzel együtt a KKV szektor fejlődéséhez.

Ágoston Eszter
gyakornok

2017-12-06T10:41:55+00:00 2017.12.05.|MKSZ-Eximbank|