Három fő területen határozott meg 2013-ra plusz feladatokat a maga számára a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) 2013. április 29-én, Budapesten rendezett éves közgyűlése. Az első: prioritásként kezeli a külkereskedői szakértőbázis létrehozását, annak gondozását. A második, a részvétel az új uniós költségvetési periódusra készülő pályázati rendszer kidolgozásában, különös tekintettel az exporttámogatás szempontjának a beemelésére. S végül, de nem utolsó sorban a szövetség aktív szerepet szándékozik vállalni az exportösztönzésben az eddigieknél még szorosabban együttműködve a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA).

Ezekről az – egyhangúan elfogadott – idei munkaterv kapcsán részletesen beszélt Horváth Miklós elnök. A legfontosabb idei feladatnak a szakértői adatbázis felállítását mondta. Ezt több érvvel is alátámasztotta. Egyrészt megvan még ma a külkereskedelmi szakma különféle vetületeiben a szaktudás, másrészt ugyan fiatalok is kikerülnek a felsőfokú szakképzésből, ám nincs elég tapasztalatuk. Az adatbázisba az MKSZ elbírálásával lehet majd bekerülni. Igény szerint rövidebb-hosszabb időre az adatbázis alapján lehet majd felkérni a szakértőket különféle céges projektekre, sztenderd szerződéssel, sztenderd munkadíj fejében. Az MKSZ azon dolgozik, hogy elérje: az állam fizesse ki munkadíjuk 50 százalékát. Számításaik szerint évi 150 millió forintos keret kellene ehhez. Az elnök bejelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnál van a labda – a szövetség már eljuttatta oda az erről szóló anyagát.

Az MKSZ két további területen is nagyobb beleszólást szeretne magának. Az egyik a HITA kiállítási programjainak a befolyásolása. Horváth Miklós bejelentette, hogy ez már gyakorlatilag meg is valósult, mivel már hivatalosan is felkérték az MKSZ-t, hogy delegáljon küldöttet a HITA vásári pályázati bíráló bizottságába. Eddig a HITA szakértői mellett a nemzetgazdasági tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttei döntöttek. A közgyűlést megelőző fórumon a HITA részéről egyébként az is elhangzott, hogy kérik az MKSZ javaslatait, ötleteit a pályázati rendszer megújításához, ami ősszel esedékes.

Általában is szeretne az MKSZ nagyobb befolyást gyakorolni a pályázati rendszerre, hogy erősíteni tudja abban az exportevékenység preferálását, s ez érvényes az uniós következő tervezési ciklusára szóló pályázatokra is. Annak ugyanis a pályázati kritériumi rendszerben is meg kell jelennie, hogy egy ország exportorientált – szögezte le Horváth Miklós.

Együttműködés az Eximmel

A rendezvényen írta alá Horváth Miklós, az MKSZ elnöke és Nátrán Roland, az Eximbank és a Mehib vezérigazgatója azt a dokumentumot, amelyben az állami tulajdonú exportösztönző intézmény pártoló tagságot vállalt a szövetségben. Nátrán Roland úgy fogalmazott, hogy ezzel a napi gyakorlati együttműködést rögzítették írásos formában. A vezérigazgató szólt néhány szót az Eximbank tevékenységéről, kiemelve egyebek között azt, hogy immár a beszállítói tevékenység finanszírozására is van termékük. Ez is egy példa arra, hogy a cégek igényei szerint alakítják a termékeiket – egyben kérte az MKSZ-t, ha van javaslatuk, tegyék meg.

Szervezeti ügyekről

A közgyűlésen két új elnökségi tagot választottak Dr. Felkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola általános rektor-helyettese, valamint Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO külpiacra lépési üzletágának vezetője személyében.

Döntöttek a Tiszteletbeli Tagság intézményének bevezetéséről is. Elsőként Kádár Béla professzor, volt külgazdasági miniszter, Tolnay Lajos, üzletember, az MKSZ volt alelnöke és Dr. Tóth József olajipari területen tevékenykedő üzletember, egyébként az MKSZ elődszervezetének egyik alapító tagja kapta meg a címet.

Hárman a külkereskedelemről

A közgyűlést magát megelőző fórumon Kerekes György, a HITA elnökhelyettese beszélt a külgazdaság és az ügynökség átszervezéséről. Közölte, hogy a HITA számít az MKSZ-ben meglévő szellemi potenciálra, ezért is kínáltak fel egy helyet a kereskedelem-fejlesztési pályázat bírálóbizottságában. Kérte, hogy az ősszel esedékes pályázati finomhangolási munkában is vegyen részt az MKSZ javaslataival, ötleteivel. Az MKSZ szakember-adatbázisának szükségességét alátámasztva citált egy adatot: ma egy exportőr cégre 0,25 szakértő jut.

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, volt jegybankelnök és ipari miniszter a makrogazdasági környezetről tartott előadást. A többi között azt mondta, hogy leült a külkereskedelem dinamikája, s nagy a kérdőjel arra vonatkozóan, hogy merre indul tovább a görbe. Kívánatosnak mondta az exportkoncentráció mérséklését, mind relációs, mind pedig ágazati területen. A kkv-kal kapcsolatban felhívta a figyelmet a már meg is kezdődött generációváltásra a tulajdonosi-menedzseri körben: jön ugyanis az örökösödési idő, kiöregedőben az elsőgenerációs vállalkozók. Ez a generációváltás egyben alkalom is, hiszen nagyobb lehetőségek nyílnak a szervezeti koncentrációra, hálózatosodásra például.

Barsiné Pataki Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke előadásában kifejezte szándékát az MKSZ-szel való együttműködés szorosabbra fűzésére. Arról is beszélt, hogy el szeretnék érni: exportprojekteknél az Eximbank-Mehib támogatás fejében szabják meg, hogy ha szükség van a vevő országában az exportügylethez kapcsolódó mérnöki munkára, kell vinni magyar mérnököt. A válság amúgy is „megtizenhetedelte” a mérnököket: a kamara tagsága 17 százalékkal csökkent az elmúlt években, őket felemésztette a gazdasági válság, eltűntek. Akik azonban megkapaszkodtak, nagy valószínűség szerint kibírják az elkövetkező időszakot, amíg beindul a növekedés. Jelenleg 18 ezer tagja van a kamarának, s 40 ezer jogosítottat képvisel – mondta Barsiné Pataki Etelka.