Győrött volt az első Roadshow

A magyar KKV szektorban rejlő lehetőségekre, azok kiaknázására illetve a szektort sújtó problémák kezelésére, akadályok lebontásának a módjaira koncentrál a Magyar Külgazdasági Szövetség és az Exim Bank által közösen útjára indított rendezvénysorozat. A vidéki gazdasági központok közül Győr volt az első, ahol – február 17-én – a régióban tevékenykedő KKV-k vezetőit várták a rendezvénysorozat házigazdái, hogy közösen tegyenek a közép-európai régió országaihoz képest lemaradó hazai KKV szektor erősítéséért.

Nem véletlenül volt Győr az első helyszín: a nyugat-magyarországi város és vonzáskörzete mindig is – így a rendszerváltást követően is – fontos és élenjáró szerepet töltött be a gazdaságban, nem kis részt köszönhetően a régióba betelepült külföldi működő tőkének, amely – egyebek között az Audi – komoly beszállítói lehetőségeket kínál a magyar kis- és középvállalatoknak. Az MKSZ győri rendezvényének is ez volt a vezérfonala.

A gazdasági környezet
Erről is beszélt nyitó előadásában Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetem közgazdász-professzora, volt ipari miniszter, majd jegybankelnök. Beszélt az elmúlt időszakban a világgazdaságot is komolyan befolyásoló fejleményekről, mint a Brexit és az új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépése. Szerinte ezek a folyamatok nem egy új világpolitikát feltételeznek, sokkal inkább egy a „régi” politikai-gazdasági helyzet konzerválására irányulnak. Kitért a várhatóan lassuló Kínára is, mint mondta: az ország sok szempontból egyedi eset gazdaságfejlődési szempontból. A gazdasági világválságból megkésetten és nehezen kilábalóban lévő Európa ma már némileg pozitívabb képet mutat, hiszen pár éve a krízist leginkább megszenvedő dél-európai országok gazdasági fejlődése is látszik.


Hangsúlyozta az Európai Unió, a közös piac, a közös vám-és kereskedelempolitika jelentőségét Magyarország számára, rámutatva: ez a külső piacokon is segíti az érvényre jutást. Legégetőbb problémának a KKV-szektor lemaradását jelezte, még a többi visegrádi országgal összehasonlítva is. A szakképzett munkaerőhiány egy másik, a gazdaság kiteljesedését akadályozó tényező – mondta.

 

 

 

A KKV-k felvetései
A nyitóelőadást követő panelbeszélgetésen a térségben működő cégek vezetőit osztották meg tapasztalataikat. A Pannon Tools Kft., a Verarbeiten Pausits Kft, az Euro-Clear Kft. és a Jankovits Hidraulika Kft. képviselői mellett a multinacionális cégek regionális képviselői is aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, amelyen a magyar gazdaság fejlődését hátráltató tényezőket igyekeztek feltárni, Horváth Miklós, az MKSZ elnöke moderálásával.

Két fő alapkérdés, vagy inkább alap megoldandó probléma rajzolódott ki. Az egyik a szakképzett munkaerő hiánya, amelyet már Bod Péter Ákos is taglalt nyitóelőadásában, s ami nem csak a győri régiót, sőt nem is csak Magyarországot érinti. A multik álláspontját ismerhették meg a vita résztvevői a Nemak Győr Kft. és a Dana Hungary megjelent menedzserei hozzászólásaiból. Szerintük az lenne a megoldás a munkaerőhiányra, ha a vállalatok komolyabb ajánlatokkal próbálnának meg magukhoz vonzani a kiszemelt munkaerőt, és esetleg lakhatási támogatással, vagy akár dolgozói lakópark fenntartásával ösztönöznék a külföldön amúgy munkát találni képes embereket az itthon maradásra. Szóba került, hogy az anyacég sok esetben (de inkább egyáltalán) nem támogatja a hasonló projektek megvalósulását, mert rövidtávon nem lát belőle profitot. Sajnos ez a megoldás egyelőre nem tűnik kézenfekvőnek a probléma megoldására.
Terítékre kerültek más országok sikeres kezdeményezései ennek a problémának a kezelésére. A résztvevők egyetértésre jutottak abban, hogy nem feltétlenül kell rögtön Németországot utánozni a megoldásban, mivel strukturálisan a gazdaságaink sok dologban eltérnek egymástól. Lengyelország már más, ahol sikeresen integrálták a jelentős számban megjelent ukrán munkavállalót. Igaz, az olyan tényezők, mint a nyelvi hasonlóságok és a közös történelmi múlt segítette az ukránok beilleszkedését a munkaerőpiacra.
Ám Magyarország számára is megoldás lehet a lengyel modell – hangzott el.
A duális képzések erősítése is lehet megoldás. Sokszor nem is a munkaerő hiányával van a gond, hanem azzal, hogy a meglévő munkaerő is szakképzetlen, s kevés a lehetőség megfelelő számú és szaktudást elsajátító munkaerő képzésére, habár – szerencsére – az utóbbi években egyre „divatosabbá” vált ez a képzési forma, amelynek keretében a cégeknek és a leendő alkalmazottaknak lehetőségük nyílik a közös munka még az „iskolapadban” történő elkezdésére.
A második megoldandó kérdés, amelyre leginkább a multinacionális cégek képviselői hívták fel a figyelmet, az az, hogy a magyar vállalkozások sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem tudják felvenni a versenyt a technológiai újításokkal. Nincs meg az a hátterük, amely egy multinacionális cégnél eleve adott. Ezen változtatandó indult el a szektor – uniós és állami –támogatása. A vállalatvezetők szerint az utóbbi években rengeteget profitáltak belőle a régió kis- és középvállalkozásai.
A multik arról is beszéltek, hogy azért ők sem tudnak minden nehézség nélkül érvényesülni a piacon. A leányvállalatok közötti verseny igen jelentős, ha például a magyarországi termelői egység kevésbé hatékony a cseh leányvállalatnál, vagy kevéssé képesek igazodni a piaci igényekhez, veszélybe kerülhet a hazai leányvállalat egzisztenciája.

A Roadshow
Az MKSZ és az Exim bank közös országjárásának minden állomására elsősorban a hazai tulajdonú cégvezetőket várják a szervezők. Az MKSZ szeretné, ha a cégvezetők saját maguk is adnának ötleteket a potenciális témákra, vetnének fel problémákat, amelyekkel küzdenek, illetve közösen találnának mások számára is működő megoldásokat.
Minden egyes rendezvény része egy előadás, amelynek témáját mindig az adott régióra szabják a szervezők. Az ezt követő panelbeszélgetésen a cégvezetőkkel közösen folyik a vita és a megoldás keresése.

  

 

 

2017-11-09T11:44:07+00:00 2017.09.21.|MKSZ-Eximbank|